A HAARP-összeesküvés

Alaszka délkeleti sarkában, az atabaszk indiánok athna nevű törzsének egykori halász- és vadászterületén található egy – körülbelül 300 állandó lakosú – kis település, Gakona. Határában sétálva az óvatlan látogató (aki talán csak a környék lazacállományát szeretné egy kicsit csökkenteni) könnyen járhat úgy, hogy zord tekintetű, egyenruhás, fegyveres férfiak állítják meg, és ahelyett, hogy udvariasan a fogás felől érdeklődnének, felszólítják, hogy takarodjon a francba, ha nem akar magának problémát.

Egy tudományos kutatóintézet közvetlen szomszédságában vagyunk. Lássuk, mi rejtőzik az erdőben, a szögesdrót mögött.

A HAARP (ahogyan azt sejthettétek) egy betűszó, a High Frequency Active Auroral Research Program, vagyis a Magasfrekvenciás Aktív Sarki Fény-kutató Program (esetleg  Magasfrekvenciás Sarki Fény-kutató Aktív Program, neadjisten Aktív Magasfrekvenciás Sarki Fény-kutató Program; aki akar, még játszadozhat a sorrenddel, de sok jelentősége nincs) rövidítése. A washingtoni védelmi minisztérium menedzseli (mégpedig a Légierő és a Haditengerészet tudományos kutatólaborjai), de több híres amerikai egyetem (például az UCLA, a Stanford, a MIT és a Cornell, hogy tényleg csak a legismertebbeket említsem) is a nevét adja az egészhez, ami azt mutatja, hogy elég komoly cuccról van szó.

Nem szeretnék túlságosan belemenni műszaki részletekbe (majd a szakemberek megteszik ezt a kommentek között, ha akarják), ezért tényleg csak pár alap-adat; előre is elnézést kérek a mérnököktől és fizikusoktól, ha vájt fülüknek ez a rész túl vulgárisnak fog tűnni. A teljes konteó megértéséhez azonban szükség van egy kis értelmező szótárra; a bölcsészektől meg elnézést…

Sarki fény: természetes jelenség, az ionoszférában bőségesen megtalálható elektromos részecskék (ionok) tömeges, nagy felületű, a Földől szabad szemmel is megfigyelhető kisülése; ha az Északi-sark közelében jön létre, auróra borealis-nak (északi fénynek), ha a Déli-sark környezetében, akkor aurora australis-nak (déli fénynek) nevezik;

Ionoszféra: a Föld magas légkörének része, 50-800 kilométeres magasságban a földfelszíntől. Különösen gazdag ionokban (elektromos töltéssel rendelkező részecskékben), és magas hatásfokkal veri vissza a rádióhullámokat;

Antenna: olyan műszaki eszköz, amely elektromágneses hullámokat (közelebbről: rádióhullámokat) képes venni vagy sugározni.

A mintegy 50 millió dolláros éves költségvetéssel működő, és alig két éve befejezett (2007 közepe óta teljes gőzzel üzemelő) létesítmény szíve-lelke egy körülbelül 13 hektáros terület, amelyen 180 darab, 21 méter magas dipólus-antennát helyeztek el; ezek rádiófrekvenciás összteljesítménye 3,8 MW. És mire képesek ezek az antennák? Hát arra, hogy az ionoszféra egy előre meghatározott területére magas frekvenciás rádióhullám nyalábot bocsássanak, aminek következtében ott elektromágneses folyamatok keletkeznek, amelyek aztán további (felerősödött) rádióhullámok születését eredményezik. Ezek aztán képesek a földi telekommunikáció befolyásolására, és mivel ezek egy csoportja, a rendkívül alacsony frekvenciájú hullámok (extremely low frequency, vagyis ELF-hullámok) gyakorlatilag akadálytalanul képes behatolni akár a nagy tömegű vízbe vagy a talajba is, egyfajta radarként is alkalmazható - hogy a többi felhasználási területről most ne is tegyünk említést; majd később.
Itt felül láthatjátok leegyszerűsítve az elektromágneses spektrumot.

A gakonai antennaerdő közvetlen kapcsolatban áll a Föld egyik legpengébb, legnagyobb kapacitású és leggyorsabb számítógép-parkjával, amely a University of Alaska Anchorage-i központjában működik, ennek is egy elzárt, fegyveresek által őrzött részén, a Butrovich Building-ben.

A HAARP alapjául szolgáló fizikai jelenséget a tudományos összeesküvés elméletek egyik központi alakja, régi ismerősünk, Nicola Tesla mester is tanulmányozta, aki 1934-ben felfedezte azt, amit a sajtó később – a tőle megszokott, visszafogott stílusban – „halálsugárnak” becézett. Ez egy olyan fegyver lett volna, amely 500-600 kilométeres távolságból képes az ellenséges repülőgépek fedélzeti műszereit megbolondítani, ugyanakkor békés felhasználása lehetővé tette volna jelentős energiamennyiség azonnali, célzott és drótnélküli átvitelét sok száz kilométerre. A prototípus elkészítéséhez azonban kétmillió (akkori) dollárra lett volna szükség, amit Tesla nem tudott összekalapozni.  

Na, ne vigyük túlzásba a tudományos ismeretterjesztést (látom ám, hogy kókadoznak a fejek, a szemhéjak meg egyre nehezebbek), hanem vegyük inkább jobban szemügyre magát a HAARP-programot, és nézzük meg, mire is képes a berendezés, legalábbis a konteósok szerint.

Azon persze minden józan gondolkodású ember csak kuncogni tud, ha azt hallja, hogy a Pentagon évente több tízmillió dollárt áldoz csupán azért, hogy a sarki fényt tanulmányozza (a HAARP energiaigénye megegyezik egy ötvenezres városéval; a generátorok naponta mintegy 150-200 tonna gázolajat égetnek el). Nem csoda, hogy az alaszkai létesítmény megmozgatta az emberek fantáziáját.

1.) A halálsugár

A teórai szerint a HAARP gyakorlatilag az amerikai szuper fegyver, az amerikai SDI (Strategic Defense Initiative, vagyis a csillagháborús kezdeményezés) földi megfelelője, a végső megoldás, amit egy texasi fizikus (Bernard Eastlund) dolgozott ki, természetesen Nikola Tesla munkásságára támaszkodva. Eastlund egy olyan, fegyverként is hasznosítható dolgot talált fel, amely gyakorlatilag ugyanazt tudja, mint az előbb általunk is említett Tesla-féle halálsugár (ennek alapelvét és leírását a 4.686.605 számon USA-szabadalom is védi 1987 óta). A szabadalom tulajdonosa egy ARCO Power Technologies Inc. nevű cég; ők a Pentagon egyik legjelentősebb beszállítójának, az ARCO-Atlantic Richfield-nek a leányvállalata. És senkit nem lep meg, ugye, ha elmondom, hogy az ARCO építési cége nyerte a gakonai beruházás megvalósítására kiírt pályázatot.  

Az elmélet szerint tehát a 180 antenna szükség esetén létrehozza azt a halálsugarat, amely (az ionoszféra és/vagy a magnetoszféra visszaverő képességét felhasználva) képes akár a földgolyó másik felén található katonai (vagy polgári) objektum megsemmisítésére, de legalábbis annak elektronikájának tönkretételére.

2.) Időjárás-befolyásolás

A világtörténelem során a katonák (és a földművesek, de őket most nem cseszegetjük) mindig is eljátszottak a gondolattal, hogy milyen jó is lenne a rendelésre, előre meghatározott területekre érkező eső, napsütés, szél vagy más meteorológiai jelenség. A huszadik-huszonegyedik század egyenruhásai már sokkal nagyobb léptékekben gondolkoznak, mint – mondjuk – az a kora középkori angolszász elődjük, aki teljesen elégedett lett volna teszem azt egy tengeri viharral, amely 1066-ban szétveri az inváziós normann sereget.

Bizony; a US Army, Navy vagy Air Force szakemberei sokkal nagyobb léptékben gondolkoznak: földrengésekben, szökőárban, hurrikánokban…

2.1.) A Karácsonyi Szökőár

2004. december 26-án az Indiai óceánon egy addig soha nem tapasztalt erősségű cunami söpört végig, közel negyedmillió halálos áldozatot és több tízmilliárd dolláros anyagi kárt okozva Délkelet-Ázsia nemzeteinek. A kiváltó ok egy vízalatti, szumátrai epicentrumú földrengés volt, amely harminc méteres hullámokat idézett elő; ez volt minden idők második legnagyobb, ember által regisztrált földrengése (9,2-es erősségű).

Nos, a felelős természetesen a HAARP volt; ez volt a főpróba a teljes üzem beindítása (2007) előtt… Van, aki szerint egy kicsit lehet, hogy túl is lőttek a célon, mert eredetileg egy sima, a szárazföldön alig észlelhető, hatos erősségű víz alatti földrengést akartak, de a finomhangolás akkor még nem működött tökéletesen.

De vannak, akik szerint az amerikaiak pontosan ezt akarták; a régió feltörekvő gazdaságai elég sok fejfájást okoztak Washingtonnak, arról nem is beszélve, hogy akkoriban Indonéziában és Thaiföldön az iszlamista radikálisok is erőre kaptak. Rohan Gunaratna, a szingapúri Védelmi és Stratégiai Tanulmányok Intézetének főmunkatársa azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy a cunami által leginkább sújtott két régióban (Aceh-ben és Dél-Thaiföldön) a szökőár gyakorlatilag nyom nélkül elmosta a szeparatisták titkos bázisait, és egy „mesébe illő lehetőséget” adott az amerikaiaknak, hogy katonailag és gazdaságilag is megerősítsék befolyásukat.

Condoleezza Rice pedig 2005 januárjában ezt mondta az amerikai Szenátusban tartott beszédében: el kell ismernem, hogy a cunami egy csodálatos lehetőség („wonderful opportunity”) volt megmutatni magunkat azon a vidéken (… ) és úgy vélem, hogy komoly, pozitív hozadéka volt számunkra („I think it has paid great dividend for us”).

2.2.) A 2008-as szecsuáni földrengés

2008. május 12-én, közép-európai idő szerint 08:00 órakor (ott éjfél volt) a HAARP alaszkai központjában megszólaltak az üzemzavart jelző szirénák, amit a közeli erdőkben bóklászó vadászok és horgászok, valamint a környékbeliek értetlenkedve fogadtak, hiszen addig ilyesmi nem fordult elő. 28 perc múlva, körülbelül tízezer kilométerre Gakonától, a kínai Szecsuán tartományban megmozdult a föld, majd a 7,8-as erősségű katasztrófa nyomán mintegy hetvenezer ember hal meg, tovább 400 ezer hajléktalanná válik, húszezer eltűnik a romok, a ledőlt sziklák és a megáradt folyók vize alatt.

A rengést megelőzően furcsán világító, kicsit foszforeszkáló, a szemtanúk által „függőlegesnek” és „függönyszerűnek” jellemzett felhők jelentek meg a tartomány fölött, amelyeket később az északi fényhez kísértetiesen hasonlónak írtak le, de a meteorológusok csak legyintettek, hiszen az epicentrum, Vengcsu megye Kuvaittal, Kairóval és az algériai marokkói [köszi subabubbának a kiigazítást!] Agadirral egy szélességi körön fekszik, északi fényről beszélni tehát enyhén szólva ostobaság – így a szakértők.

Az események után pár héttel egy (önmagát megnevezni nem kívánó) magasrangú kínai disszidens azt nyilatkozta több nyugati hírügynökségnek, hogy a földrengés (többek között) elpusztította az egyik legnagyobb és legtitkosabb kínai katonai bázist a szecsuáni hegyek között, ahol a kínai atomprogram egyik teszt-laboratóriuma és a légierő különleges kísérleti telepe is otthont kapott...

2.3.) A Katrina-hurrikán

Egyesek szerint a 2005 augusztusában az USA délkeleti partjaira lecsapó gigaciklon is a HAARP manipulációjának eredménye. Az egyik csoport szerint az amerikai kormányzat azért idézte elő a 90 milliárd (!) dolláros kárt és 2500 halottat eredményező vihart, mert így akarta manipulálni az olajárat, illetve nagyon olcsón akart louisinai és mississippi part menti telkeket vásárolni, ahová majd kőolajfinomítókat fognak építeni.

Egy másik teória azt állítja, hogy „casus belli” volt, tudniillik (többek között) a Katrina pusztítását használta fel érvként a Bush-kormányzat ahhoz, hogy végigverje a Kongresszuson a teljesen hivatalos időjárás-ellenőrzési projektet, az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokat, a HAARP további finanszírozását, nos és a mindehhez szükséges milliárdokat kicsikarja a képviselőkből.

Amúgy ez sikerült is neki.

3.) Az elektromosság távoli manipulálása

2003. augusztus 14-én, helyi idő szerint valamivel délután négy óra után, Kelet-Kanada és az USA északkeleti régiójának ötvenöt millió (!) lakosa egyszerre tapasztalhatta meg, milyen is elektromos áram nélkül élni. New York, Detroit, Toronto és Ottawa körzetében hirtelen kialudtak a fények, leálltak a légkondik, a liftek, a metrók – egyszóval megállt az élet (az itt fent pirossal jelölt területen). A kanadaiak valami niagarai erőmű meghibásodását emlegették, a jenki illetékesek bőszen mutogattak az északi szomszédra.

Semmi rendkívüli – mondhatnánk. Igenám, de teljesen véletlenül (?) a tokiói műszaki egyetem elektromágneses megfigyelő-laborjában egy éjszakai ügyeletes arra lett figyelmes, hogy Délkelet-Alaszka körzetéből valami elképesztő, addig sosem látott elektromágneses sugárhullámok áradnak, ráadásul meglehetősen fókuszáltnak tűnő módon délkeleti irányba. Vagyis pont a Niagara felé – ha már ragaszkodunk a kanadai történethez… Történt mindez kereken tíz perccel az elektromos hálózat összeomlása előtt. Későbbi hivatalos nyilatkozatokból kideríthető, hogy (az akkor még csak kezdeti fázisban lévő) HAARP éppen teszt-üzemmódban volt.

4.) Agykontroll

A poszt elején említettük az ELF-hullámokat. Nos, konteósok egy csoportja meg merne esküdni arra, hogy a HAARP-ot úgy alkották meg, hogy ilyen hullámokat közvetlenül is képes kibocsájtani. Márpedig az emberi agy pontosan ilyen frekvencián (3-25 hertz) is működik, úgyhogy távolról befolyásolni lehet a gondolkodást, vagyis – végső soron – az egyének, csoportok (és államok, hadseregek) tetteit. Ha nem is most, de a nem is oly távoli jövőben mindenképp.

Csak tájékoztatásul: az agy delta-hullámai 1-3 hertzesek – ilyenkor nagyon, álomtalanul mélyen alszunk, esetleg elveszítettük eszméletünket; a théta-hullámok 4-8 hertzesek – ez az álom-állapot alvás közben; a sokat emlegetett „lemegyek alfába” alfa-hullámok (9-12 hertz) az elalvás vagy az ébredést közvetlenül megelőző, kvázi-éber állapotra jellemzőek, míg totál ébren a béta-hullámok működnek (13-20 hertzen). 

És biztosan lesz olvasó, aki majd elmeséli, mi is az a Schumann-frekvencia, és mi a jelentősége a 7,83 hertzes frekvenciának. Élvezni fogjátok.

A terület nem új; egyrészt olvassuk át a blogunkon megjelent elemzést az MK-Ultráról és a Tökéletes katona-projektről, másfelől meg gondoljunk arra, hogy egy José Manuel Delgado nevű spanyol professzor már 1952-ben (mialatt a Yale-en tanított) kimutatta, (először majmokon, majd embereken) hogy bizonyos frekvenciájú sugárzással emocionálisan befolyásolni lehet az egyéneket, tartós „kezeléssel” pedig maradandó változást lehet elérni a gondolkodásmódjában, anélkül, hogy az agy fizikálisan (tehát külsőleg kimutatható módon) megsérülne vagy károsodna.

Az alaszkai létesítményhez hasonlóakat terveznek (vagy már meg is valósítottak) Puerto Ricóban, Norvégiában, az Egyesült Királyságban, de Japánban, Tadzsikisztánban és Ukrajnában is folynak az előkészületek – és mindenhol jelentős amerikai pénz (is) van a háttérben.

Hm, csak engem kezd egy kicsit az Új Világrend előszobájára emlékeztetni ez az egész..?

És még mielőtt túl nagy mosolyra húzódna a szátok: az Európai Unió különbizottságot állított fel a HAARP lehetséges hatásainak tanulmányozására, amelyben a természettudósok mellett helyet kaptak pszichológusok, nyelvészek és szociológusok is – vagyis Brüsszelben sem tekintik kizárólagosan természettudományos témának.